ÉSZAK_KOMÁROMI SÉTA...

LEHÁR FERENC SZOBRA

Emil Venkov szobrászművész 1980-ban készült alkotása a világhírű operett szerzőnek állít emléket, aki 1870. április 30-án Komáromban született. A szobor a csapóhíd melletti Lehár parkban áll.

JÓKAI MÓR SZOBRA

Berecz Gyula 1936-ban készült alkotása a legnagyobb magyar romantikus írónak állít emléket, aki 1825. február 18-án, Komáromban látta meg a napvilágot.

Szobra a Duna Menti Múzeum előtt áll.

SZENTHÁROMSÁG-SZOBOR
A város legrégebbi, köztéren emelt szobra 1715-ben készült el. A Rákóczi szabadságharc eseményeinek és a nagy pestisjárvány áldozatainak állít emléket. Építésének körülményeit a talapzat két oldalán található latin nyelvű felirat meséli el.

KLAPKA GYÖRGY SZOBOR

Meghatározó épülete a városháza, előtte a tér névadójának, Komárom hős védőjének, Klapka György tábornoknak egész alakos szobra áll, melyet 1896-ban állítottak fel, majd (miután 1945-ben eltávolították) 1991-ben került vissza a térre. A szobor egyben Komárom város egyik szimbóluma.

A Klapka György tér Komárom főtere a történelmi városközpont szívében. A városháza toronyablakában minden nap 10:00, 12:00, 14:00 és 16.00 órakor megjelenik egy huszár és felcsendül az Egressy Béni által 1849-ben, Komáromban komponált Klapka induló.

TISZTI PAVILON

A korabeli romantizmus jegyében, az angol gótikát idéző neogótikus stílusban 1858 – 1863 között emelt épület eredetileg a várban szolgáló tisztek és családjaik számára készült. Helyiségeit ma a Selye János Egyetem, a Komáromi Városi Hivatal, gyógyszertár és több étterem használja. Udvarában látható a stresszelmélet megalkotójának, Selye Jánosnak mellszobra, és egy érdekes építészeti megoldású szabadtéri színpad.

EURÓPA UDVAR

A Zichy-palota tágas udvarán alakították ki a város legújabb nevezetességét, az Európa-udvart, melynek tervezése és megépítése Litomericzky Nándor, Takács Péter és Peter Varga építészek nevéhez fűződik.

A korábban elhanyagolt belső udvaron 1999. február 13-án rakták le az udvar alapkövét. A tervezők célja az volt, hogy a különböző európai országok jellegzetes építészeti stílusát adják vissza az udvar egyes épületei. Az 1999-ben alakult Palatinus társaság a Komárom életében fontos szerepet játszó uralkodók (I. István, Gizella királyné, Szent László, IV. Béla, Luxemburgi Zsigmond, Mária Terézia), valamint Európa védőszentjei szobrainak felállítását tűzte ki célul. Az udvar épületei részben lakó, részben kereskedelmi funkciót töltenek be. 2000-ben felállították itt az egykor az Anglia-parkban álló zenepavilon rekonstrukcióját. Az udvar szökőkútját az Országalmáról nevezték el. Ünnepélyes átadása 2000. december 16-án volt.

AZ ERŐSZAKKAL ELHURCOLT KOMÁROMIAK EMLÉKMŰVE

Gáspár Péter szobrászművész 1999-ben felavatott alkotása a Komáromból 1944-1945-ben a haláltáborokba elhurcolt polgároknak, valamint a városból 1946-ban a cseh határvidékre telepített és 1947-1948-ban Magyarországra áttelepített lakosoknak állít emléket. A M.R. Štefánik tér Megye utcai sarkán áll.

Az 1902-ben épült romantikus stílusú, 28 m magas víztorony a város egyik legmagasabb pontján, az ún. Rác-temetőkerten helyezkedik el. Az 1880-as években Komárom város vízszükségletét még a Duna és a Vág folyó biztosította. Az ivóvízhálózat megépítésének kezdeményezőjének, az akkori polgármesternek, Dományi Jánosnak köszönhető a városi vízszolgáltatás elindítása. Két méterrel az árvízszint fölé emelt központi kútja az Erzsébet-szigeten található. A városon áthaladó két nyomócső illesztési pontja a víztorony. Az épület eredeti külsőjével ma is üzemképes.

Szent Rozália-templom

A Szent Rozália-templom a belváros és a vasúti városnegyed határán, a Rozália téren (a Kossuth tér északi részén) található. Félgömb alakú kupolájával a város egyik jellegzetes épülete, műemlék. Klasszicista stílusban épült.

A templom a Szent Rozália fogadalmi templom helyettesítésére épült, melyet a nagy pestisjárvány emlékére emeltetett Cserkó István jezsuita plébános a Vág-Duna partján. A Nádor-vonal építésekor ezt lebontották, kisajátításáért a katonai kincstár kárpótlást fizetett a városnak. Részben ebből a pénzből épült az új templomot, melyet 1844 szeptemberében szenteltek fel. A főkupola elé két kisebb tornyot építettek, ahol a két harangot helyezték el. A templomot fallal vették körül, ezen belül helyezték el a keresztutat 14 állomással. Az 1848-as tűzvész után (mivel a katolikus templomok mind leégtek) itt tartották a katolikus, majd a református templom lebombázása után a református istentiszteleteket is.1860-1880 között diákmiséket tartottak itt, majd 1906-ig helyőrségi templomként szolgált.

A templom kertjében kis kálváriát alakítottak ki, melyet a templomot körbeölelő téglafalba építettek be. A mintegy 70 m hosszú keresztút állomásai 5-6 méterenként követik egymást. A stációk a falból magasan kiemelkedő timpanonos építmények, a mélyedésükben elhelyezett keresztúti képeket zárható fatáblákkal védték. Az eredeti, bádoglemezre festett jeleneteket később a templomban helyezték el, az üres fülkékbe Pleidell János (1915-2007) komáromi festőművész sgraffito díszítő eljárással készült képeit helyezték el 1965-ben. Ezek a képek jelenleg (2008) nagyon rossz állapotban vannak, és a megfeszített Megváltót közbefogó megfeszített latrok egyikének is ledőlt a keresztje

Szent Ciril és Metód szobra

A szobor a 63-as főút városi szakaszán, a körforgalom közepén áll.

Ladislav Berák szobrászművész alkotása 2010-ben került felavatásra a Kossuth tér melletti körforgalom közepén.

Erődrendszer

Az UNESCO világörökség egyik várományosa Észak- és Dél-Komárom területén, a Duna mindkét partján, több mint 170 hektáron elterülő hatalmas védmű-rendszer, amelyet Észak-Komáromban az 5 bástyából álló Nádor-vonal, a 2 bástyából és 4 várdából álló Vág-vonal valamint a Központi erőd alkot. Dél-Komárom területén 3 erőd épült meg: a Csillag-, Igmándi és Monostori erőd.

ÖREGVÁR

1544-ben kémjelentések szerint a törökök Komárom ostromára készültek. Ezért még ebben az évben az uralkodó, I. Ferdinánd elrendelte a vár megerősítését. Az építkezés terveinek elkészítésével később, 1550-ben Pietro Ferrabosco építészt bízta meg, aki a többszögű bástyarendszer kiépítését tartotta a legkorszerűbbnek. Ez a bástyarendszer megfelelt mind a korabeli építészeti törekvéseknek, mind pedig a környék domborzati és vízrajzi viszonyainak. A nehéztüzérség megjelenését a korabeli erőd- és várépítészek a várfalak magasságának csökkentésével, és azok földsánccal való megerősítésével látták kivédhetőnek. Az Öregvárat 1546. március 23-án kezdték el építeni, 1557-re készült el. Kapuját Ferdinándról nevezték el, felirata 1550-ből datálódik.

AZ ÚJVÁR

Újabb nagyobb építkezés 1663 és 1673 között folyt. I. Lipót császár rendelte el, miután Érsekújvár török kézre került. A nagyszabású komáromi építőmunka eredménye az ötszög alakú koronamű, az Újvár. Területe nagyobb az Öregvárnál, külső védműként annak megerősítését szolgálta. Az 1763-as földrengés a várban súlyos károkat okozott. A kincstár kinyilvánította, hogy a törökök ellen épített váraknak hadászati szempontból már nincs jelentőségük, ezért fenntartásuk felesleges. 1782-ben a Helytartótanács megszüntette a vár katonai jellegét, a telket pedig a városnak adományozta. Az épületeket és a tartozékokat elárverezték. A 19. század elején viszont megkezdődtek a napóleoni háborúk, az osztrákok figyelme ismét Komáromra irányult. 1807-ben I. Ferenc császár parancsára elkezdték újjáépíteni az Öreg- és Újvárat. Komárom ismét katonaváros lett.

FERDINÁND KAPU

Az 1550-ben emelt Ferdinánd-kapu volt a komáromi erődrendszer első építménye. A komáromi Öregvár területén egy belső kaput Ferdinánd kapunak neveznek. A kapu felett egy domborművön két sas/oroszlán tart egy koronás címert.

A KŐSZŰZ

Az Újvár középső bástyájának fokán elhelyezett allegorikus szobor a komáromi vár bevehetetlenségét jelképezi. A szobor alatt egy latin felirat olvasható: NEC ARTE, NEC MARTE (Sem csellel, sem erővel).

A VI. BÁSTYA ÉS RÓMAI KORI KŐTÁR

A VI. Bástyát az 1860-as években kialakított Vág-vonal részeként a komáromi erődrendszer legnagyobb bástyájaként tartjuk számon. A Vág – és a Nádor – vonal csomópontjaként feladata a körvédelem volt. Az 1980-as években történt felújítás után a déli rondellában kaptak helyet a környéken végzett ásatások során fellelt római kori kőemlékek.

A POZSONYI KAPU

A kapu a Nádor-vonal mára már elbontott I. bástyája részeként 1844-ben épült Pietro Nobile tervei alapján. Keleti homlokzatán lévő évszám is ezt az időszakot jelöli. Egykor e bástya feladata volt a Duna és a Vág közti térség védelme, a kapu pedig a Pozsony irányából való bejutást biztosította a városba. Jelenleg vállalkozási célokat szolgál.

V. BÁSTYA, a T-GALÉRIA

Az V. bástya az 1839-1847 között megépített Nádor-vonal öt bástyájának egyike. Az ötszög alaprajzú védművet vizesárok vette körül. Jelenleg a modern képzőművészeti alkotásokat bemutató T-galéria működik falai közt.

II. ULÁSZLÓ ( DOBZSE )

Nagyon siralmas dolgokat jegyezett föl a történelem arról az Ulászló királyról, aki a dicsőséges Mátyás után gazdája lett a magyar koronának. A korona ugyan ragyogó volt, mert Mátyás hagyta raja örökbe, hanem már a csizmája sokszor lyukas volt szegény Ulászlónak. S bizony volt úgy, hogy nem vettethetett rá foltot az udvari csizmadiával, mert nem találkozott garas a ládafiában. Ilyenkor aztán búsan szólt oda szegény lyukas csizmájú király a kamarásához:

- Szaladjatok már, fiaim, kérjetek kölcsön egy-két aranyat az erdélyi vajda őkegyelmétől, majd megtérítjük neki kamatostul, ha több lesz az ország kincstárában.

Nem csoda, hogy így elszegényedett a jámbor király, hiszen sehogy se tudott bánni az emberekkel. A nagyurak hamar elbántak a gyámoltalannal, egymás után szedegették el tőle a dús királyi birtokokat. Ki szép szóval, ki fenyegetéssel, kinek hogy esett könnyebbségére. Ő meg, az istenadta, még örült neki, hogy szívességet tehetett ezeknek a hatalmas uraknak, ha maga aztán megkoplalta is a bőkezűségét egész udvari népével.

Selye János Egyetem