 |
Dallamos nevű, varázslatos szépségű település a Keleti-Mecsek lábánál meghúzódó Zengővárkony. A dús lombú erdők által óvott, takaros gyümölcsösökkel körülölelt, kacskaringós patakkal tarkított falu legnagyobb büszkesége a messze földön híres szelídgesztenyés. Az első gesztenyefákat még a törökök elől menekülő magyarok ültették, így ma számos 5-600 esztendős, hatalmas famatuzsálemmel találkozhatunk. A helybeliek megkedvelték a különleges mediterrán fát, egyre többet ültettek belőle. Így a gesztenyés lassacskán 40 hektárnyi területen terjeszkedett el. |
 |
A község története a régmúltig nyúlik vissza, a régészek legfontosabb leletét, egy őskori agyagszobrocskát, ma Zengővárkonyi Madonna néven Pécsen a Janus Pannonius Múzeumban őrzik. A Pécsváradi Apátság alapítólevele szerint a területet Szent István adományozta a monostornak. Az Árpád-kori oklevelekben Villa Varkun, Warkun, majd Varkon néven említik, lakói az apátság nemes jobbágyai voltak. A falu magyar lakossága túlélte a török hódoltság nehéz évtizedeit is, sőt, egyes feljegyzések szerint az oszmánok elöl menekülő görögök is betelepedtek a Zengőalja védett erdeibe. A törökök kiűzését követően a színmagyar községbe a XVIII. század végén több német család is beköltözött. A református templomot 1787-1802. között építették, ma műemléki védettséget élvez. |
 |
Legfontosabb helyi hagyományuk, a Leányvásár fontos összekötő kapocs. A több száz éve kialakult szokást ahogy Fülep Lajos írta, a kálomista búcsút- most is Lukács napján tartják. Manapság kétévente Leányvásár címmel, a köztes esztendőkben Gesztenyeszüret a Zengő alján elnevezéssel szervezik a mulatságot. A húsvéthoz is számos helyi szokás kapcsolódik. Virágvasárnap az asszonyok közösen, ősi, viasszal rajzolt motívumokkal festik gyönyörű hímes tojásaikat. Régi minták köszönnek vissza a helybeli szőtteseken is. |
 |
A hosszan kanyargó Arany János utcán sétálva számos század eleji lakóházat, gazdasági épületet láthatunk, amelyek közül több is védett népi építészeti emlék. A Tájházat a Kossuth Lajos utcában találjuk. A műemlék jellegű lakóházban a jellegzetes használati tárgyakat, bútorokat gyűjtötték össze. A tájház udvarán álló pajtában nyílt meg az országban elsőként a Míves Tojásmúzeum, amelyet a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal támogatásával, a magángyűjtő dr. Nienhaus Rózsa, Zengővárkony önkormányzata és a kézművesek összefogásával hoztak létre. |
