Erődrendszer
Az UNESCO világörökség egyik várományosa Észak- és Dél-Komárom
területén, a Duna mindkét partján, több mint 170 hektáron elterülő
hatalmas védmű-rendszer, amelyet Észak-Komáromban az 5 bástyából álló
Nádor-vonal, a 2 bástyából és 4 várdából álló Vág-vonal valamint a
Központi erőd alkot. Dél-Komárom területén 3 erőd épült meg: a Csillag-,
Igmándi és Monostori erőd.
ÖREGVÁR
1544-ben kémjelentések szerint a törökök Komárom ostromára készültek.
Ezért még ebben az évben az uralkodó, I. Ferdinánd elrendelte a vár
megerősítését. Az építkezés terveinek elkészítésével később, 1550-ben
Pietro Ferrabosco építészt bízta meg, aki a többszögű bástyarendszer
kiépítését tartotta a legkorszerűbbnek. Ez a bástyarendszer megfelelt
mind a korabeli építészeti törekvéseknek, mind pedig a környék
domborzati és vízrajzi viszonyainak. A nehéztüzérség megjelenését a
korabeli erőd- és várépítészek a várfalak magasságának csökkentésével,
és azok földsánccal való megerősítésével látták kivédhetőnek. Az
Öregvárat 1546. március 23-án kezdték el építeni, 1557-re készült el.
Kapuját Ferdinándról nevezték el, felirata 1550-ből datálódik.
AZ ÚJVÁR
Újabb nagyobb építkezés 1663 és 1673 között folyt. I. Lipót császár
rendelte el, miután Érsekújvár török kézre került. A nagyszabású
komáromi építőmunka eredménye az ötszög alakú koronamű, az Újvár.
Területe nagyobb az Öregvárnál, külső védműként annak megerősítését
szolgálta. Az 1763-as földrengés a várban súlyos károkat okozott. A
kincstár kinyilvánította, hogy a törökök ellen épített váraknak
hadászati szempontból már nincs jelentőségük, ezért fenntartásuk
felesleges. 1782-ben a Helytartótanács megszüntette a vár katonai
jellegét, a telket pedig a városnak adományozta. Az épületeket és a
tartozékokat elárverezték. A 19. század elején viszont megkezdődtek a
napóleoni háborúk, az osztrákok figyelme ismét Komáromra irányult.
1807-ben I. Ferenc császár parancsára elkezdték újjáépíteni az Öreg- és
Újvárat. Komárom ismét katonaváros lett.
FERDINÁND KAPU
Az 1550-ben emelt Ferdinánd-kapu volt a komáromi erődrendszer első
építménye. A komáromi Öregvár területén egy belső kaput Ferdinánd
kapunak neveznek. A kapu felett egy domborművön két sas/oroszlán tart
egy koronás címert.
A KŐSZŰZ
Az Újvár középső bástyájának fokán elhelyezett allegorikus szobor a
komáromi vár bevehetetlenségét jelképezi. A szobor alatt egy latin
felirat olvasható: NEC ARTE, NEC MARTE (Sem csellel, sem erővel).
A VI. BÁSTYA ÉS RÓMAI KORI KŐTÁR
A VI. Bástyát az 1860-as években kialakított Vág-vonal részeként a
komáromi erődrendszer legnagyobb bástyájaként tartjuk számon. A Vág – és
a Nádor – vonal csomópontjaként feladata a körvédelem volt. Az 1980-as
években történt felújítás után a déli rondellában kaptak helyet a
környéken végzett ásatások során fellelt római kori kőemlékek.
A POZSONYI KAPU
A kapu a Nádor-vonal mára már elbontott I. bástyája részeként 1844-ben
épült Pietro Nobile tervei alapján. Keleti homlokzatán lévő évszám is
ezt az időszakot jelöli. Egykor e bástya feladata volt a Duna és a Vág
közti térség védelme, a kapu pedig a Pozsony irányából való bejutást
biztosította a városba. Jelenleg vállalkozási célokat szolgál.
V. BÁSTYA, a T-GALÉRIA
Az V. bástya az 1839-1847 között megépített Nádor-vonal öt bástyájának
egyike. Az ötszög alaprajzú védművet vizesárok vette körül. Jelenleg a
modern képzőművészeti alkotásokat bemutató T-galéria működik falai közt.
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése