TATABÁNYA - ERŐMŰ TÓ....

BICSKEI SÉTA...

Az ismert és bizonyítható adatok szerint Bicske - korabeli változatok alapján Bykche, Biccke, Bykcze, Biczke, Bitske - már 1306-ban létezett, amikor Botond fiai, leszármazottai, János és Péter, bicskei birtokukon engedélyt kaptak vámszedésre. A Bykchei család adataival viszont már 1258-ból is találkozhatunk: ennek több generációja több uralkodó alatt gyarapította a család birtokait. A székesfehérvári István Király Múzeum kutatásai szerint a Bicskei-medencében, a Szent László-patak mentén már a honfoglalás előtt is voltak települések. A különböző adománylevelek bizonyítják, hogy a Bykchei család birtokaival, a terület helyzetével, változásaival, tulajdonjogával évszázadokon át foglalkoztak.

A középkori adatok között említésre méltó a Bicskei család részére 1443. június 10-én kiadott "Pallosjog", amely elismeri I. Ulászló híveinek, Bicskei János fiainak (Benedek, György, Mihály, István és János) hűségét, s a pecsétes írás felhatalmazza őket arra, hogy a birtokon törvény szerint saját maguk is eljárhassanak. A mohácsi vész után, a török hódoltság idején (1541-1686) Bicske is török uralom alá jutott. Székesfehérvár 1543-i eleste után Bicske és vidéke Komárom megyéhez került. A zűrzavaros időkben ez a település, illetve lakossága is sokat szenvedett.

A település 1773-ig volt falu, 1773-tól 1871-ig mezőváros, illetve 1872. január 1-jétől nagyközség. Közben 1688-tól 1877-ig járási székhely. 1877-től 1946-ig a váli járáshoz tartozik, majd 1947-től 1983. december 31-ig, a járások megszűnéséig ismét járási székhely. A korábbi századokban Fejér megyéhez tartozott, majd 1647-ben Komárom megyéhez került. 1693-tól folyamatosan Fejér megyei terület. 1984. január 1-jétől városi jogú nagyközség, 1986. január 1-jétől város.

A város kultúrtörténetének jelentős személyiségei a Batthyányakon kívül Nagy Károly (1797-1868) csillagász, matematikus, reformkori természettudós.

Barsi József (1810-1893) Bicskén elő plébános, forradalmár.

Forgács Antal (1910-1944) költő, újságíró.

Kerecsendi Kiss Márton (1917-1990) költő, filmforgatókönyv író, az első cigányiskola igazgatója.

Lakatos István (1927-2002.) Baumgarten-, József Attila- és Kossuth díjas költő.

Jakab István László (1905-1989) akvarellfestő, a Bicske története c. könyv írója és Móser Zoltán fotóművész.

Bicskén járt Csokonai Vitéz Mihály, aki itt kezdte meg a népdalgyűjtést Kovács Sámuel református rektor vendégeként.

TATABÁNYA / SZARVASKÚTTÓL -SÍKVÖLGYIG...