GYŐR-BELVÁROSI SÉTA...

Városháza (Városház tér 1.): a Szent István út meghatározó épülete a XIX. század fordulóján emelt neobarokk Városháza, mely Győr egyik legismertebb épülete, a város szimbóluma.

FOTÓK : Varga Zoltán Photography

Baross út: a város sétálóutcáján, a 18. szám alatti épület falán egy márványtábla, az utca burkolatán vörös téglák sora emlékeztet az egykori Fehérvári-kapura (1792) és a fölé épült tűztoronyra, mely a város védelmét szolgálta.

Széchenyi tér: Győr megújult barokk főtere a város életének fontos színhelye.

 Apátúr - ház: (Széchenyi tér 5.) helyet adó Apátúr-házat 1741–1742-ben Sajghó Benedek pannonhalmi főapát építtette. A pompás barokk palota 1949 óta a helytörténeti múzeum otthona.

 Vastuskós ház (Széchenyi tér 4.): a hagyomány szerint nevét a sarokerkélye alatt álló fatuskóról kapta, melybe a Győrben megforduló iparoslegények egy-egy szöget vertek. A vastuskó valójában az 1830-as évektől itt működött fűszerkereskedés megmaradt cégére.

Bencés épületegyüttes: a Loyolai Szent Ignác bencés templomot, a rendház és a gimnázium épületét jezsuiták építették a XVII. században. A rend feloszlatása után a bencések lettek az épületegyüttes tulajdonosai. A tér déli oldalán álló bencés kolostor részeként ma is eredeti funkciójában működik a korai barokkos díszítésű patikamúzeum.

Mária-oszlop: a tér közepén álló emlékművet Kollonich Lipót győri püspök emeltette 1686-ban, Buda töröktől való visszafoglalása emlékére.

 Lloyd (Széchenyi tér 7.): a több szintes, fő homlokzatán barokk és klasszicista stílusjegyeket ötvöző épület – mely a XV. század végén vendégfogadónak épült – mai modern formáját a 2010-ben befejeződött felújítással nyerte el.

Jedlik - csobogó: a szódásüveg formájú díszkutat Jedlik Ányos bencés szerzetes, a szódavíz feltalálójának tiszteletére állították.

Káptalandomb: a Zichy Ferenc Látogatóközpontban (Bazilika Múzeum, Szentek tornya, Káptalanház, Apor kiállítás, Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, Múzeumház) a győri egyházmegye és a város történetét ismerhetjük meg.

Bazilika: a székesegyház alapítása Szent István király nevéhez kötődik. Első formájában román stílusban épült a XI. században, a tatárjárást követően a gótika jegyében épült újjá. A török betörés után a templom nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt, a másikat villám pusztította el. A teljesen tönkrement székesegyházat kora barokk stílusban építették újjá, a jelenlegi copf stílusú toronysisak az 1680-as években készült. A templombelső végleges kialakítását az 1780-as években fejezték be, ekkor készültek a falakon és a mennyezeten ma is látható freskók. A székesegyházat II. János Pál pápa 1996-ban emelte bazilika rangra. Az északi mellékhajó látnivalója az 1655-ben Írországból hozott Könnyező Szűz Mária kép, mely 1697. március 17-én, Szent Patrik ünnepén vérrel verejtékezett.

Héderváry-kápolna: a XV. században a székesegyház jobb oldali részéhez Héderváry János kápolnát építtetett, itt őrzik a középkori magyar ötvösművészet remekét, a Szent László-hermát. Ugyancsak a kápolnában látható a vértanú püspök, Apor Vilmos márvány síremléke.

Püspökvár: a Káptalandomb egyik meghatározó épületegyüttese a Püspöki Palota, vagy más néven a Püspökvár, az ezeréves győri püspökség székhelye, melynek ékessége a XIII. századból származó lakótorony és a XV. századi Dóczy-kápolna. Maga a Püspökvár nem látogatható, pincehelyiségeiben azonban megtekinthető az Apor Vilmos életét és munkásságát bemutató kiállítás.

Frigyláda szobor: a Gutenberg téren áll a győri barokk egyik legszebb emléke, melyet III. Károly császár emeltetett 1731-ben.

Bécsi kapu tér:

A Karmelita templom és a hozzá kapcsolódó rendház 1721 és 1725 között Wittwer Márton Athanázius karmelita szerzetes tervei alapján épült. A főoltár képe Szent István királyt és Szent Imre herceget ábrázolja, amint hódolnak a Szent Szűz előtt. A templom melletti kis fülkében áll a barokk Hab Mária-szobor. Az egykori karmelita rendház ma szállodaként üzemel.

Kisfaludy Károly szobra: a Bécsi kapu tér közepén áll Mátrai Lajos bronzba öntött munkája (1892).