 |
A várárkot átívelő felvonóhíd helyén épített téglahídon át jutunk a 15. századi dongaboltozatos, alagútszerű várkapuhoz, melyben gótikus ülőfülkék, falán római kori sírkőfeliratok, és 19., 20. századi emléktáblák láthatók. Az óvári vár a római település maradványaira, a 13. században ráépített és többször átalakított szabálytalan négyszög alaprajzú épület. A Rákóczi szabadságharc leverése után katonai jelentőségét elveszítette. 1818-ban Albert Kázmér szász-tescheni herceg, Mária Terézia Habsburg uralkodó veje, agrár-felsőoktatási intézményt alapított az épületben. Ennek jogutódja a vár épületében található Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara. Az egykori gazdászképző 1818-ban kezdte meg működését két éves, előbb latin, majd német, s 1869-től magyar és német nyelvű oktatással. A vár bejárata mellett látható az egyetem fennállásának 185. évfordulója alkalmából, 2004. április 29-én felavatott mellszobor, mely az intézmény jogelődjének alapítóját, Albert Kázmér herceget ábrázolja. Az alkotás Prischler Ferenc pécsi szobrász munkája. A belső várudvarban látható Nikolaus Lenau költő mellszobra és emlékpadja, aki 1822-23-ban az akadémia diákja volt. A vár épületében intézménytörténeti múzeum látogatható. A vár épülete előtt I. és II. világháborús, valamint 1956-os emlékművek láthatók. Az egyetem 1912-ben átadott, szecessziós épülete mellett található az 1713-as pestis járvány emlékére épített lucsonyi Anna-kápolna. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése